Lillafüredi Állami Erdei Vasút

A MÁVAG 1950-ben kezdte meg szovjet tervek alapján a 135. jellegű mozdonyok gyártását a Szovjetunió részére, Kv-4 sorozatjellel. A D tengelyelrendezésű, szerkocsis gépek a kor követelményeinek kitűnően megfeleltek, a hazai kisvasutakon közlekedett legkorszerűbb mozdonyok voltak.

Az ikerhevítős, Hausinger vezérművel felszerelt gépekből 1955-ig 240 db hagyta el a gyárat, ezekből 6 db maradt Magyarországon. Négyet Komlón, egyet Bodajkon, a hatodikat pedig Lillafüreden állították forgalomba.

A kazán hegesztett, 13 atmoszféra nyomású. Rajta egybeburkolt homoktartály és gőzdóm található. A "konyha" teljes zártságát a sátor és a szerkocsi között is biztosították.
Engedélyezett sebesség: 35 km/h.

A szovjet tervek alapján készült mozdonyokat nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is gyártották, többek között:
 - Lengyelország: Fabryka Lokomotyw im. F. Dzierzynskiego, Chrzanów (Kp-4)
 - Csehszlovákia (Kcs-4)
 - Finnország: Lokomotivfabrik Tampella
 - Kína: Harbin Forestry Machinery Works
 - Szovjetunió

   

447,401 (497,040) Lilla

A Kv-4 esek egyetlen megmaradt képviselője, 1954-ben készítették.
Miskolcra, a LÁEV-hez került, ahol rendszeresen továbbította a teher-, illetve személyvonatokat. Rendszerint Miskolc és Garadna között járt, de megfordult a kisvasút parasznyai szárnyvonalán is. 1972-ig, a gőzüzem megszűnéséig közlekedett. Szerencsére megőrizték műszaki emlékként és a majláthi telep területén kiállították.

 

   

Hosszú évtizedekig állt egyhelyben, míg elhatározták felújítását és nosztalgiamozdonyként való üzemeltetését. Javításra Feketebalogba - Szlovákiába - szállították ki, azonban az időközben felmerült problémák miatt a munkát itthon, Majláthon fejezték be.
2000-től menetrend szerinti nosztalgia vonatokat továbbított, pár éve viszont csak külön igény szerint, illetve különleges alkalmakkor közlekedik.