Lillafüredi  Állami  Erdei  Vasút

A Lillafüredi Kisvasútért Alapítvány weboldala

 

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Lillafüredi Állami Erdei Vasútja értesíti az utasokat, hogy a "Fazola-fesztivál" alkalmából 2015. szeptember 26-án, szombaton a szerelvények sűrített menetrend szerint közlekednek.

A menetrend itt tekinthető meg.


A fotópályázat témája és az értékelés szempontja: Az elkészített fotó kapcsolódjon az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasúthoz (LÁEV), vagy a Pálházi Állami Erdei Vasúthoz (PÁEV). A fotó a kisvasutat kellemes hangulattal és művészien ábrázolja, utazásra hívogató módon mutassa be.
A pályázat megnyitása: 2015. július 24.
A pályázat benyújtásának ideje: a pályázat megnyitásától folyamatosan, de legkésőbb 2015. november 30-ig.

A pályázati kiírás itt tekinthető meg.

 


Június 13-14-én került megrendezésre az Országos Erdészeti egyesület 145. Vándorgyűlése, melynek második napján megrendezett közgyűlésen megyénkből is több kollégánk vehetett át valamilyen elismerést:

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Hornyánszky Antal, nyugdíjas erdészeti főtanácsos, az erdőrendezés kiváló szakembere.

Elismerő Oklevélben részesült Mátrai Imre, az ÉSZAKERDŐ Zrt. Lillafüredi Állami Erdei Vasútjának üzemigazgatója.

Az Év Erdésze Verseny 2014 második helyezettje Gór Lajos, az ÉSZAKERDŐ Zrt. Keletbükki Erdészeti Igazgatóságának erdésze lett.

 

Az elismerésekhez ezúton is gratulálunk!

Az OEE rendezvényről a vándorgyűlés honlapján olvashatnak.

A díjátadásról részletesen az OEE honlapján olvashatnak.

Fotók: OEE, Nagy László

Február 3-án kaptuk a szomorú hírt: elhunyt dr. Földváry Gyula neves belgyógyász szakorvos, lelkes kisvasútbarát, A Lillafüredi Kisvasútért Alapítvány what is the best milf porn kuratóriumának tagja.

Temetése 2013. február 15-én 12 órakor volt a Mindszenti temetőben.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

 

 

 

 

 

 

Dr. Földváry Gyula
(Debrecen, 1955. május 8.–Miskolc, 2013. február 3.)

 

Dr. Földváry Gyula Miskolcon köztiszteletnek örvendő, számos kitüntetéssel elismert kiváló szülők egyetlen gyermeke volt.

Édesapja, dr. Földváry Gyula kardiológus, az egészségügyben országosan és a megyében nagy tekintélyű osztályvezető főorvos, megyei vezető belgyógyász. Nevét alapítvány őrzi a BAZ megyei Kórházban.

Édesanyja, F.-né (Tokaji Katalin) vezető tanítónő volt, szakfelügyelő, a Kiváló tanítónő cím birtokosa.

Fiuk édesapja hivatását folytatta, kitűnően végezte tanulmányait., belgyógyászként endokrinológiai szakvizsgát tett. A megyében elsők között lett a belső elválasztási mirigyek betegségeinek szakorvosa.

Páratlanul harmonikus légkörben nevelkedett, a családokat bomlasztó, a tiszta élet eszményeit szabadossá tépő korban már-már anakronisztikus, szertartásos családi életet éltek. Ezek az eszmények tovább éltek Gyuszikában is (a család, rokonság felnőttként is így hívta őt). Szakmai fejlődését az apáról fiúra szálló tudás segítette, pályája szépen indult és ívelt fel, ám magánéletében wertheri mértékű szenvedést okozott, hogy főorvos fia volt. Édesapja viszonylag korai halála, s ezzel csaknem egy időben az érzelmi életét eluraló, Goethe regényhőséhez hasonlítható szenvedély, majd édesanyja halála megtörte ezt az ívet. Hosszas, súlyos betegség következett, amikor csak érdeklődése, eszményei maradtak rendezettek, a külsőségek fölött elveszítette uralmát.

Modern ember volt, ismerte, értette és szerette a legújabb technikai vívmányokat. Még olvasni sem tudott, már felismerte, fel is tette édesapja klasszikus hanglemezeit, modellvasutat épített, magnózott, filmezett, videózott, a számítástechnika orvosi hivatásának is része lett. Vonzotta a modern technika. Lelkében, érzelmeiben viszont XVIII. századi szentimentalista volt, ezért is maradt magányos, társtalan, gyermektelen. „Miskolci remete” – íméljeiben az utóbbi években így búcsúzott a család másfelé sodródott tagjaitól.

Egyéniségét szülei mellett nagyszülei formálták. Egyetemi évei alatt a Tokaji nagypapa közéleti-közösségi, politizáló attitűdje, a vasúthoz Földváry nagypapa – közvetett – hatása vezette el, hisz egy évvel az ő halála után született. Íróasztalán az utolsó napjaiban is egymáshoz simultak a politikai tárgyú cikkek, újságkivágatok, Mozdonyvezetők Lapja, vasúti térképek és menetrendek. A kisvasutak történetét, dokumentumait kutatta, gyűjtötte, dokumentálta, egész vonalszakaszok mai állapotát örökítette meg. Tiszteletbeli vasutas, tiszteletbeli mozdonyvezető lett, a virtuális világban valóságosan is vezetett vonatokat.

A Bükk szerelmesévé édesapja tette, közös gyermekkori kirándulásaikon vált azzá, később atyai barátja, Tarkó doktor – Tarkó Misi – társaságában járták gyalog, kerékpárral a hegyeket, gombásztak, szemlélődtek. Talán már a gyermekkori kirándulásokon köteleződött el a LÁEV, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút mellett, s lett a kisvasutak egyik mentora.

Élete nem volt egyarcú élet. Megbicsaklott sorsában is életeket, értékeket ápolt, értékeket teremtett. Elhívottsága teljesebb hivatás betöltésére szánta. Kérjük a jó Istent, fogadja kegyelmébe drága halottunkat.